6. fejezet

Bár mennyire is próbálkoztam, sehogy se tudtam elfelejteni a tegnap történteket... Ugyan akkor és ott senpai megmentett tőle, de aztán mégis elkapott az a rohadék. Ráadásnak az egész iskola előtt azt hazudta, hogy járunk! Nem elég, hogy a minap ellopta az első csókom, de leégetett azelőtt a srác előtt, akit szeretek, és megtévesztette... Sose bocsátok meg neki! Próbáltam rávenni anyát, hogy ma ne kelljen suliba mennem, de azt mégse mondhattam neki, hogy "Hé, anya, van egy szemét fiú, aki csak úgy megcsókolt, én pedig nem akarom Őt látni! Szóval ma nem mennék suliba..." Anya egyrészt tuti kiborulna ettől, másrészt lehet, hogy bemenne a suliba... Egyik verzió se tűnik túl fényesnek... ezért úgy döntöttem, hogy nem mondok neki semmit, a suliban pedig megpróbálok láthatatlan maradni... Nem lesz nehéz, hiszen általában senki se veszi észre, hogy ott vagyok... Legfeljebb ha a jegyzeteimre vagy a házi feladatomra van szükség... Akkor bezzeg mindenki tolakszik az asztalomhoz... De legalább így nyugis életem van... A suliba érve észrevettem, hogy egy nagyobb csoport gyűlt össze a kapunál... Nem igazán foglalkoztatott, hogy mi is folyik ott, ezért csak egyszerűen ki akartam kerülni, de valaki utánam kiáltott... Amikor felismertem a hangját, teljesen megfagytam... kirázott a hideg, pedig még csak rá se néztem...
 - Maya-chan! - kiáltott újra, majd futó lépteket hallottam a hátam mögül...
Nem fordultam meg, inkább úgy tettem, mint aki nem hallottam és elindultam befelé... Már csak pár lépésre volt az ajtó, amikor elkapta a kezem, maga felé fordított és újra megcsókolt. Olyan hirtelen tette, hogy ellenkezni se volt időm... Azt se tudtam igazán, hogy mi történik körülöttem... Egy vaku fénye hozott vissza engem a valóságba... és azonnal ellöktem Őt magamtól... méghozzá olyan erővel, hogy a fenekére huppant, és a földről nézett fel rám csodálkozva.... majd egyszer csak nevetni kezdett...
 - Sajnálom, megleptelek igaz? - kérdezte nevetve.
 - Mégis miért csináltad ezt már megint? - kérdeztem dühösen és kezemmel megtöröltem számat, hogy valamelyest eltűntessem undorító csókját.